A keirin Japánban
A BringaWiki wikiből
A keirin varázsát a sebesség és az erő adja. Egy sportban sincs jelen ennyire a dinamizmus. A hosszú évek kemény edzésmunkája olyan futamokban összpontosul, ahol saját erőből, közel 70 km-es sebességgel, az egyéni technikai tudásukat használva manővereznek a versenyzők. A versenyeket kb. 2000 méteres távon tartják. A startpisztoly eldördülése után, a táv első felében csendes harc kezdődik a derny mögött a legelőnyösebb pozíciókért. Az állóképesebb versenyzők a légellenállással dacolva őrzik elöl a pozícióikat, míg a sprinterek hátrébb, a szélárnyékukban várnak. Ahogy fogynak a körök és a derny fokozza a tempót, a versenyzők szíve is szaporábban ver. Másfél körrel a vége előtt kongatás jelzi az utolsó kört és ezzel az igazi verseny kezdetét. Heves küzdelem kezdődik a győzelemért. Az utolsó kanyar után nem ritkán látni egymás mellett egy vonalban az összes versenyzőt a cél felé sprintelni. Verseny közben
Tartalomjegyzék |
Történelem
A szó kínai eredetű, jelentése verseny kerék, hasonlóan a keiba-hoz verseny ló, ill. a keitei-hez verseny hajó. Általában kínai írásjelekkel írják, de a sporton belül néha átírják japánra: hiragana ill. katakana.
A keirin története Kyushu körzet Kokura (most Kita-Kyushu) városában kezdődött 1948 novemberében. Azóta több mint 60 év telt el és ez idő alatt kb. 1,5 milliárd ember látogatott ki a versenyekre, akik kb. 50 trillió jenben fogadtak. Ezek alapján látszik, hogy Japánban ez egy kedvelt és népszerű időtöltés. A Japán Keirin Szövetséget (Nihon Jitensha Shinkokai, NJS) 1957 októberében alapították, a jogi hátteret az 1948-as kerékpárversenyzésről szóló törvény adja. Főbb feladatai a versenyzők, hivatalos személyek, kerékpárok nyilvántartása, a vizsgálatokat végző személyek kinevezése, a versenyzők képviselete, és útmutatás a különböző kerékpár verseny szervezetek számára. Ezeken kívül részt vállal a gépipar támogatásában, a tömegsportban, és egyéb közhasznú tevékenységekben. 2008-tól az NJS szerepét a JKA alapítvány vette át.
A Pályakerékpár Világbajnokságot 1893 óta rendezik meg, tehát régebben, mint az újkori olimpiákat. A világbajnokságok japán óriása Koichi Nakano, aki tíz évig volt verhetetlen sprintben. A sorozat 1977-ben kezdődött Venezuelában és 1986-ban fejeződött be az USA-ban. Ekkor kezdett Nakano nevével együtt, a keirin is betörni világszinten a köztudatba és ekkortól elfogadott nemzetközi versenysport. Az 1980-as franciaországi Besansonban rendezett világbajnokság óta hivatalos UCI világbajnoki versenyszám a keirin. Az első férfi világbajnok az ausztrál Daniel Clark. A 2000-es Sydney-ben tartott olimpia óta pedig már olimpiai szám is (ehhez kellett a Japán Keirin Szövetség 3 millió dolláros támogatása is a UCI részére). Az első férfi keirin olimpiai bajnok a francia Florian Rousseau. 2002 óta női világbajnokot is avatnak, az első női világbajnok a kínai Li Na.
1994 óta Koreában, a Szöüli velodromban is lehet fogadásokat kötni keirin versenyekre. A Changwon (az első kupolás koreai) velodrom 2000-ben történt megnyitása óta pedig igen népszerű lett.
Az első nemzetközi versenyt Japánban 1981-ben rendezték világhírű versenyzők meghívásával, fogadások nélkül. A következő évben viszont már lehetett fogadni, és azóta is rendszeresen megrendezésre kerülő eseménysorozat, áprilistól-májusig.
Régen a keirin veszélyes sport volt, mert gyakori volt a fizikai harc, lökdösődés verseny közben. Sok esés volt (a napi tíz versenyből, hétben számítani lehetett esésre), gyakori volt a kulcscsonttörés. Aztán, hogy elfogadott, és olimpiai sport lehessen a keirinből, sok, a biztonságot segítő szabályt hoztak. (A pálya részeit különböző nevekkel illetik: A 2 egyenes a homestretch és a backstretch, a kanyarok neve corner (sarok), corner 1 és 2 között van a center 1, corner 3 és 4 között található a center 2.) A kanyarokban egy-egy (tehát négy) bíró figyeli az eseményeket, és a verseny után meglengetik a fehér ill. a vörös zászlót. A vörös azt jelenti, hogy a bíró szabálytalanságot látott, ilyenkor visszanézik a versenyt videón, és megbüntetik a szabálytalankodót. Pl. kizárják, aki a sárga csík fölé, vagy több másodpercig a pálya és a 60 cm-es sprint sáv alsó szélét jelző fehér vonal alá szorítja a másikat. A kizárás pénzmegvonással is jár. Némi fizikai kontaktus azért még mindig megengedett. Mivel a pálya felülete direkt durva, smirgliszerű, hogy esőben is csúszásmentes legyen, ezért műanyag protektorokat hordanak a mezek alatt. Könnyen lehet maradandó hegeket szerezni, melyek megfigyelhetőek sok versenyző lábán.
A női versenyzés a kezdetektől jelen volt. Előszőr, csak mint kiegészítő látványosság, 1949-től már, mint a hivatalos versenyprogram része.
Rajtra várva, Felsorakozás, Moji, 1951.
A női versenyzőkre azonban egyre kevesebb fogadást kötöttek, ezért 1964 szeptember 8-án, az utolsó nagojai versennyel, befejeződött a női versenyzés. A női versenyzők engedélyét törölték 1964 október 31-én. 1952-ben még 669 nő versenyzett, 1959-ben 394, 1961-ben 294. Teszt a szélcsatornában (hátul 40, elől 32 küllő).
Manapság, januártól-márciusig hat amatőr női versenyt tartanak (Venus series honlapja), amelyekre nem lehet fogadni. Egy női futam videó
Régi idők képei: Tandem, Kimono, Eső, Régi velodrom, Nyeregfékes Everest kerékpár 1950-ból (országuti edzéshez, gyak. vészfék), A fék közelebbről
Iskola
Ahhoz, hogy valaki keirin versenyző lehessen, először felvételi vizsgát kell tennie az Izu-félszigeten működő Shuzenji iskolába. Általában, a meghirdetett helyekre tízszeres a túljelentkezés. Itt egy egyéves képzésen vesz részt, ahol megtanulja a versenyzés technikai és elméleti alapjait. A felvételi kétféle lehet. Vagy 200 és 1000 méteres kerékpárversenyen kell rajthoz állni, vagy az általános atlétikai képességeket, az adottságot, tehetséget vizsgálják azoknál, akiknek nincsen kerékpárversenyzői múltjuk. Felvételi nélkül is bekerülhetnek, akik valamilyen sportágban kiemelkedően teljesítettek az olimpián, vagy pl. a pályakerékpár világbajnokságon. A diákok kollégiumban laknak, ahol a 6:30-as keléstől a 22:00-ás fekvésig, szigorú beosztás szerint töltik a napjaikat. 3 fő részből áll a képzés: akadémiai tárgyak (keirin szabályok, a kerékpározás alapjai, sport egészség, általános ismeretek), gyakorlati tárgyak (testnevelés, kerékpározás, kerékpár szerelés), és speciális nevelő tárgyak (közösségi programokban való részvétel). Természetesen a hangsúly a gyakorlati kerékpározáson van. A képzés első felében a diákok megtanulnak sprintelni, állóképességet szereznek, és fejlesztik a sebességüket, hogy megteremtsék a versenyzéshez az alapokat. A képzés második felében azt gyakorolják, hogyan versenyezzenek a szabályokhoz alkalmazkodva. A iskola felkészíti a versenyzőket a lelki megterhelések elviselésére is, mint a nyilvánosság, terhes népszerűség, a versenyhelyzet okozta stressz. Valamint mindannyian megtanulnak saját maguk menedzserei és edzői is lenni. A záróvizsgán teszteket kell írni, gyakorlati vizsgákat teljesíteni, kerékpárszerelői gyakorlatot bizonyítani, és megfelelni a személyiségértékelésen. A vizsgákon sikerrel szereplőknek ezután a Japán Keirin Szövetség engedélyére van szükségük a hivatalos regisztrációhoz, és ezzel a versenyzői karrier megkezdéséhez.
A rizs, hal és Miso leves reggeli után, a diákok az Izu-félsziget hegyei között edzenek, kb 100km-es távon, fix áttétellel.
Edzés
Példa egy versenyző edzésnapjára: 9-kor kezdődik a bemelegítés a velodromban 50 körrel, eleinte lassabban, aztán a vége felé egyre gyorsabban, az utolsó kör pedig olyan, mintha versenyen mennének. A bemelegítés után 4-9 versenyző megy 2-3 körös sprinteket, a pálya tetejéről leborításokat gyakorolva. Ezután 2,5 óra szabadedzés következik a pályán, amit levezető görgőzés követ. Az edzés végén pedig súlyzóznak.
Általános nyerési stratégiák:
- Senko: A derny mögötti pozícióból megpróbálni nagy sebességgel végig vezetve nyerni.
- Makuri: Hátulról a célegyenesben előre törni.
- Mak: A második helyet tartani, és onnan sprintelni a végén.
- Oikona: Kijönni a szélárnyékból és egy hosszú hajrával nyerni.
A rutinos öreg rókák már a rajtnál megpróbálják az ellenfeleket gyengíteni, sokszor megfigyelhető, hogy húzzák az időt, az örökkévalóságig készülődnek, hogy a fiatalabb versenyzők összpontosítását megzavarják.
Lebonyolítás
A versenyeket a közigazgatási minisztérium által kijelölt 9 prefektúra és 89 közigazgatási egység rendezheti. 7 kerékpárverseny szervezet van Japánban, régiónként egy: ezek Észak-Japán, Kanto, Dél-Kanto, Chubu, Kinki, Chu-Shikoku, és Kyushu, amelyek a versenyek lebonyolítását végezhetik (bíráskodás, kerékpárok ellenőrzése, a versenyprogram összeállítása stb. Szervezeti felépítés diagram
47 velodromban rendeznek professzionális keirin versenyeket. Havonta két versenyt rendeznek, egy átlagos verseny három napig tart, naponta tíz futammal. Futamonként 9 versenyző indul, tehát összesen 90 versenyző indul egy versenyen. A versenyzők minden nap rajthoz állnak, naponta egyszer. Az első napon jól szereplő versenyző bejut a másnapi középdöntőbe, majd innen továbbjuthat a harmadnapi döntőbe.
A kb. 2000 méteres verseny a velodrom méretétől függően így alakul:
- 250 méteres pályán 8 kör
- 333 méteres pályán 6 kör
- 400 méteres pályán 5 kör
Egy három napos FI verseny beosztása:
Első nap:
1-6. futamokban az A kategóriás versenyzők indulnak.
1-3. futam alacsonyabb kategóriájú versenyzőknek:
- Az 1-2. helyezettek jutnak tovább a másnapi középdöntőbe
- A 3. helyezettek a másnapi kiemelt futamokba kerülnek
- A többi versenyző másnap továbbjutás nélkül versenyez
4-5. futam közepes kategóriájú versenyzőknek
- Az első hat helyezett jut tovább a másnapi középdöntőkbe
- A többi versenyző a másnapi kiemelt futamokba kerül
6. futam a legjobbaknak:
- Minden versenyző indulhat másnap a középdöntőkben
A 6. futam után, a továbbiakban a 7-12. futamokban az S kategóriás versenyzők következnek, és ugyanúgy jutnak tovább, mint az előzőekben az A kategóriások.
Második nap:
1-2. futam:
- Az 1-2. helyezettek jutnak tovább a másnapi kiemelt futamokba
- A többi versenyző másnap továbbjutás nélkül versenyez
3. futam:
- Az 1-3. helyezettek jutnak tovább a másnapi Kiválóak futamába
- A 4-5. helyezettek a másnapi kiemelt futamokba kerülnek
- A többiek a másnapi továbbjutás nélküli futamokban indulnak
4-6. futam:
- 1-3. helyezettek kerülnek a másnapi döntőbe
- 4-8. helyezettek jutnak tovább a másnapi Kiválóak futamába
- A 9. helyezettek jutnak tovább a másnapi kiemelt futamokba
A 7-12. futamokban ugyanilyen beosztással következnek az S kategóriájú versenyzők.
Harmadik nap:
1-2. futam:
- A kategóriás sima futam
3. futam:
- A kategóriás kiemelt futam
4-5. futam:
- A kategóriás Kiválóak versenye
6-7. futam:
- S kategóriás sima futam
8. futam:
- S kategóriás kiemelt futam
9. futam:
- A kategóriás döntő
10-11. futam:
- S kategóriás Kiválóak versenye
12. futam:
- S kategóriás döntő
Az indulók futamokba sorolását a szövetség végzi, a versenyzők kategóriája alapján. A 4111 regisztrált versenyző kategóriákba sorolását a pontok alapján állapítják meg, amelyeket hat havonta (januártól-júniusig és júliustól-decemberig)számolnak össze. Régen három főkategória létezett: S, A, B, mára csak kettő maradt: S és A. Az S-ben két alkategória van (1-2), az A-ban három (1-2-3). Az összesen 5 kategória közül, a legfelső az S1. Hat havonta 200 versenyző cserélhet helyet az S2 és A1 kategóriák között, és 60 versenyző esik ki véglegesen, akik ezután nem térhetnek vissza a professzionális keirin versenyzésbe. Ennél általában többen szoktak kiesni, mert vannak, akik sérülés miatt kényszerülnek feladni a sportot. Ennek ellenére gyakori a hosszú keirin karrier, 50 éves versenyzőkkel is találkozni. Hisateru Sakurai 57 évesen még aktív versenyző
A keirin iskolából kikerülő diákok az A3-ban kezdenek.
Minden évben, december 30-án hirdetik ki az év keirin bajnokát. A legjobb kilenc versenyzőt meghívják a Tachikawa közelében megrendezett Keirin Grand Prix versenyre, ahol csak egy futamot mennek, 1 millió dolláros pénzdíjért. A GP versenyzőket a következő prioritások alapján választják ki:
- Az év hat GI versenyének nyertesei (Keirin Festival, Japán Bajnokság, Prince Takamatsu Memorial Cup, Prince Tomohito Cup, All-Star Keirin and All-Japan Selection)
- Ha az adott évben rendeztek olimpiát, akkor az olimpia kerékpár érmesei
- Egy keirin választási bizottság által ajánlott versenyzők
- Az év 1-2-3. helyezéseivel legtöbbet kereső versenyzői
- Az év legmagasabb átlagos pontszámait elért versenyzők
2007 óta minden decemberben a GP versenyzőket külön elit SS kategóriába sorolják, amely egy évre szól. A GP keretében tartanak egy GII Ifjúsági GP-t is, ahol a legfeljebb 3 éve versenyzők közül indulhatnak a legjobbak, és egy GI-es kupát elit SS versenyzőknek.
A keirin versenyeket hat kategóriába sorolják. A csúcson a Keirin Grand Prix van, a többi a GI, GII, GIII, FI, FII kategóriák. Az S kategóriás versenyzők indulhatnak a Grand Prix-n, és a GI-III versenyeken. Az FI versenyeken S és A kategóriás versenyzők is indulhatnak, az FII-ben csak az A kategóriások. Egy velodromban, egy évben 70 versenynapot lehet tartani, ebből egy lehet GI,GII, vagy GIII (4 napos), nyolc lehet FI-es (egyenként 3 napos), és tizennégy lehet FII-es (egyenként 3 napos). Ábra a versenyszezon felépítéséről
A GP után az év legrangosabb eseménye a márciusban megrendezésre kerülő GI-es Japán Bajnokság, amely a leghosszabb verseny a maga hat napjával.
A versenyzők megkülönböztetését, markánsan különböző színű mezek és számok segítik, amelyeket a 90-es években rögzítettek. 1-9-ig a színek: fehér, fekete, vörös, kék, zöld, narancs, rózsaszín és lila. Az A kategóriás versenyzők fekete nadrágot hordanak zöld csíkkal és fehér csillagokkal, az S kategóriás versenyzőknél a zöld helyett vörös csík látható. Az SS kategória jelzője a vörös nadrág fekete csíkkal, fehér csillagokkal és felirattal. Szemléltető kép, Szemléltető videó, egy nem hagyományos versennyel :)
Velodromok Japánban - a velodromok listája
Sportfogadás
Hétféleképpen lehet téteket tenni. Az esélyek az 1/504-től (Trifecta) a 3/36-ig (Quinella Place) terjednek.
- Trifecta (3-Ren-Tan): Három versenyző kiválasztása, akik az 1-2-3. helyezettek lesznek, a megfelelő sorrendben.
- Trio (3-Ren-Puku): Három versenyző kiválasztása, akik az 1-2-3. helyezettek lesznek, a sorrend nem számít.
- Perfecta (2-Sha-Tan): Két versenyző kiválasztása, akik az 1-2. helyezettek lesznek, a megfelelő sorrendben.
- Quinella (2-Sha-Fuku): Két versenyző kiválasztása, akik az 1-2. helyezettek lesznek, a sorrend nem számít.
- Bracket Perfecta (2-Waku-Tan): 2 bracket (gyűjtőszám, lásd lejjebb a táblázatot) szám kiválasztása, amelyekhez tartozó versenyzők az 1-2. helyezettek lesznek, a megfelelő sorrendben.
- Bracket Quinella (2-Waku-Fuku): 2 bracket szám kiválasztása, amelyekhez tartozó versenyzők az 1-2. helyezettek lesznek, a sorrend nem számít.
- Quinella Place (WIDE): 2 versenyző kiválasztása, akik az 1-2-3. helyek valamelyikén végeznek, a sorrend nem számít.
Ábra a bracket magyarázatához, különböző számú indulókkal
Néhány velodromban interneten keresztül elfogadják a következő téteket is:
- K-3: Az utolsó 3 futam nyertesét kell eltalálni
- K-5: Az utolsó 5 futam nyertesét kell eltalálni
- Big Dream: Az első két helyezettet kell eltalálni az utolsó 4 futamban, a sorrend nem számít
A közönség, a versenyzők adott szezonbeli szereplésén, és az induló pozícióján kívül megismerhetik a versenyzők vércsoportját, asztrológiai jegyét, és combméretét is, hogy segítse őket a fogadásban.
A fogadószelvényeket meg lehet venni a 47 velodromban vagy a 32 szerződött árusítóhelyen ill. előzetes regisztráció után interneten, vagy telefonon is lehet fogadásokat kötni. A fogadóhelyeken, telefonon, vagy online, a keirin dataplaza weboldalán, a fogadáshoz szükséges minden adatot egy információs központ biztosít (indulók, esélyek, versenyek és versenyzők eredményei). A fogadások átalakították a velodromokat is, mert a fogadók kényelmét jobban szolgálják az időjárástól független, fedett velodromok (pl Maebashi, Kokura). Sőt külön toronyházat is építettek fogadási helyszínnek, a La Pista Shimbashit, kizárólag tagok részére.
Velodromok és fogadóhelyek Japánban
A megtett pénzek 75%-a visszakerül a fogadókhoz nyeremény formájában. A maradék 25%-ból 3,3% támogatást kap a Japán Keirin Szövetség (ebből 1,6%-ot költenek a gépipar népszerűsítésére (a kerékpárgyártást is beleértve), 1,4%-ot költenek testnevelésre és szociális kiadásokra (pl. katasztrófa utáni újjáépítés), 0,3%-ot pedig a versenyszervezésre), 1,1%-ot kap az önkormányzat, a hátralévő 20.6%-ból pedig lejön a rendezők bevétele, az alkalmazottak fizetése, és a rendezéshez szükséges anyagiak forrása (reklám, versenyzők jutalmazása stb), a maradék pedig megy az államkasszába. Az önkormányzati és állami bevételekből épülhetnek közintézmények, lehet utakat javítani, vagy más a helyiek életét könnyebbé tévő beruházásokra fordítani. Tehát végeredményben, a keirinből származó bevételek visszakerülnek a társadalomhoz és jobbára a javára fordítódnak. Ábra arról, hogy mire fordították 2000-ben, a keirinből származó bevételeket, Ábra a gépipar és a társadalmi projektek támogatásáról 2001-ből
Különleges, ritka esetekben érvénytelenítik a futamokat és visszaadják a fogadók pénzét (ami nagy veszteség a velodromnak). Ezt hívják fuseiritsu-nak (balsiker, bukás, kudarc). Ilyen történt pl. 2008-ban a Shizuoka velodromban, amikor a derny hátsó kereke hozzáért azt őt követő versenyző első kerekéhez, aki ettől elesett. Szintén 2008-ban az Iwaki-Taira velodromban sorozatos szabálytalanságok miatt a teljes mezőnyt kizárták, és egy kivételével egy éves eltiltást kaptak a velodromtól (4 hónappal később az eltiltást felfüggesztették).
Egy keirin versenyző évente 80-100 futamon indul, a legjobbak 2 millió dollár körül keresnek. A versenyek tisztaságát biztosítandó, a versenyek ideje alatt a versenyzőket, a velodromokhoz tartozó hotelszerűen berendezett létesítményekben elzárják a külvilágtól (beleértve a családot is), és semmilyen, kommunikációra alkalmas elektronikai eszköz nem lehet náluk (mobiltelefon, laptop, videojáték).
Vázépítők
A kerékpároknak és a szerszámoknak is meg kell felelniük az NJS szabványnak (súly, anyag (acél váz), geometria, küllők száma), hogy a versenyzők egyenlő esélyekkel indulhassanak a versenyeken, ezt minden alkatrészen az NJS embléma jelzi. Természetesen egy jó vázépítő tud a geometrián úgy változtatni, hogy optimálisan megfeleljen egy adott velodrom paramétereinek, vagy a versenyző egyéni testfelépítésének, adottságainak, stílusának, ezzel mégis csak némi előnyhöz juttatva őt. A versenyeken csak NJS certifikációval rendelkező japán vázépítők kerékpárjait lehet használni. Az ehhez szükséges vizsga három évente történik, a gyártóknak egy kerékpárt kell adniuk tesztelésre a szövetség részére. Jelenleg 36 gyártó rendelkezik NJS engedéllyel, volt amikor több mint 200 is működött egyszerre. Két év kerékpárépítő tapasztalat után jelentkezhetnek a műhelyek az NJS certifikációra. A tesztek (hajlítás, csavarás, rázás stb.) során, a szövetség a vázak teherbírását és az illesztések szilárdságát vizsgálja. Az új vázak árai általában 1200 USD körül vannak. Noha a japán ipar támogatása miatt, csak japán mesterek és felszerelések kaphatnak NJS minősítést, egy kivétel azért akad: az olasz Campagnolo. A nemzetközi keirin versenyeken természetesen nem kötelező az NJS felszerelés használata.
Keirin vázépítők - márkák, mesterek listája
Forrás: Toshihiko Tomita (Tomity), wikipedia, keirin.jp, absoluteastronomy.com, wapedia, keirinberlin, cjvlang.com
Tokyo Cycling Club matrica az alsócsőre, Magyarázat a feliratokhoz
